A legnegatívabb vízió, "Ott is van, meg nincs is" – így látja magyar tervezője a világ legjobb középületét


Zeneiség A dolgozat negyedik nagyobb egységében A feleségem történetén keresztül Füst regényének a legnegatívabb vízió foglalkozom. Mindenféle ismétlés ritmust, zeneiséget ad egy műnek, tehát maguk a motívumok is. Metrum Füst Milán prózájának nyelve régóta foglalkoztatja a kritikusokat. Némileg más a nyelve Az aranytálnak — Kosztolányi meg is jegyzi: a Nevetőkhöz képest lírai nyugalom jellemzi e művet, melynek nyelve nem egyszerű, hanem egyszerűsített.

Füst sokáig kiadatlan regényének, A mester én vagyoknak egyik legnagyobb fogadtatási problémája abból adódott, hogy Füst szándékoltan ugyanúgy jambusban írta e a legnegatívabb vízió, mint a drámákat. A kortársak emiatt inkább elmarasztaltákmint dicsérték — ő maga nem találta sikerültnek a kísérletet: úgy érezte, túlzott erőszakot kellett tennie a nyelvi matérián ; és a kritika is kiábrándította.

S a vízió nagy érzékletessége sem erényem? Kényszerítsem bele magam egy nem nekem való hangba? Vagy folytassam ugyanezt? Füst úgy érezte, a regény minden szavát, szótagját meggondolta — erről tanúskodik a többezer oldal kézirat —, ez mégsem óvta meg a kritikától.

“Már régóta vágytunk egy karcosabb anyagra” – Interjú Mózes Andrással – Deszkavízió

A kortársak — azok, aki egyáltalán észrevették a regényt — ismét kritizálták nyelvét. A korabeli kritikák közt nem kevés a politikai-faji rosszindulat, de a komolyan vehető irodalmárok is alig-alig vették észre a bravúrt.

  • Lehetséges-e a látás helyreállítása trombózissal
  • A látásromlás szerkezete
  •  Да нет, сэр, - попыталась она сгладить неловкость.

Fülep Lajossal a bimbózó barátságból komoly ellentét lesz épp ennek kapcsán. A pozitív elődök közt Tersánszkyt, Móriczot és Krúdyt hozza fel, Ambrus Zoltánt viszont negatív példának tartja.

Érdekes, Asbóth Jánost, aki talán a legtöbb nyelvi jegyben ritmus, mondathasadás, indulat és mondandó összefüggése tekinthető Füst előfutárának, nem említi. A Füst Milán-kritikában vissza-visszatérő téma az író nyelve.

  • A látásromlás releváns
  • Danube Institute Blog - hét
  • Gyakorlat korrekciós rövidlátás
  •  Я, кажется, догадалась, - сказала .

Már a háború utáni kritikusok közül Kunszery Gyula felhívja figyelmünket arra, hogy A feleségem történetének nyelve időnként szinte szabályos hexameter. Nem volna jó a végire járni?

De nem is lehet véletlen. Hiszen a regényt — költő írta. Csakhogy a a legnegatívabb vízió nem végig ritmikus. Péter a kérdőjelekre, a mondatkezdő kötőszavakra hívja fel a figyelmet. Összegezve mindezen kritikákat, a következők mondhatók el Füst Milán prózájának nyelvéről: kezdettől közel áll lírájához és az élőbeszédhez, jellemző rá a szaggatottság, a gyakori mondathasadás, a sok kérdőmondat, a sok kötőszó, a stílusrétegek keveredése.

Kivételt képez talán Az aranytál, harmonikusnak tűnik a vele csaknem egyszerre írt Advent, de zavaró, fárasztó a próza nyelve a Szakadékban, A kapitány feleségében és A mester én vagyokban.

Újra harmonikussá válik az Amine emlékezetében. A feleségem történeténél megoszlik a kritika arról, mennyire sikerül harmóniába hozni a stílust és a tartalmat — én itt azokkal értek egyet, akik úgy vélik: sikerült.

Nézzük meg, mi a különbség a — véleményem szerint is — fárasztó A mester én vagyok és A feleségem történetének stílusa között. Bizonyítani nem tudom, de úgy vélem, A mester én vagyok kudarcából Füst levonta a tanulságot: a jambikus próza túl kötött ahhoz, hogy visszaadja az indulatokat és érzelmeket.

A Látomás és indulat a művészetben a nagyrészt megsemmisült Napló esztétikai anyagának rendszerezéséből született, az alapgondolat mindenesetre kész a legnegatívabb vízió a harmincas években.

Eszerint a formának a tartalomhoz a tartalom indulatához kell alkalmazkodnia. A jambusnál kötetlenebb metrikai forma, amely A feleségem történetében olvasható, csaknem végtelen variációs lehetőséget ad anélkül, hogy elveszítené zenei ritmusát — így képes egyrészt arra, hogy alkalmazkodjék az indulathoz tehát a forma a a szem duzzanata csökkent látás, és nem fordítva, mint az előző regénykísérletbenmásrészt arra, hogy az indulatok által létrehozott forma önálló életre keljen, önálló zenei struktúrát alkotva a műben.

A regény teljes zenei-metrikai elemzésére jelenleg nincs mód. Ehhez szükség lenne a kritikai kiadásra, mellyel bizonyíthatnánk a szerző szándékát, ha kellő számú példát találnánk arra, hogy a szövegváltoztatás zenei okra vezethető vissza. De minimálisan egy betűhív kiadás kellene ahhoz, hogy láthassuk, Füst mely szótagot szánta rövidnek, melyet hosszúnak. Füst Milán helyesírása a mai helyesírási normától nagyban eltér, de nem szabálytalan.

Időnként következetesen hosszú magánhangzókat használ ott például az -ul, -ül toldalékbanahol a helyesírás rövidet ír elő — és fordítva. Máskor viszont ingadozást tapasztalhatunk a toldalékok magánhangzó-hosszúságában például a -ból, -ből ragban.

a látás tartós csökkenése

Valószínűleg helyesírásában is a beszélt nyelvet képezte le, vagyis olyan hosszúnak írt le egy szótagot, amilyennek hallotta. A teljes verstani elemzéshez egyedül egy ilyen kiadás adna lehetőséget. A jelenleg elérhető kiadások — ha nem tekintjük a bennük lévő sajtóhibákat — a regény végső változatának szövegét tartalmazzák, a mai helyesírási normához igazítva.

Ezek alapján a metrumot részlegesen érdemes vizsgálni és az említett okok miatt az eredmény nem lesz pontos. Ám még ebből is levonható a tanulság: A feleségem történetében nem a jambus a nyelv metrikai alapja, hanem a daktilusz.

"Ott is van, meg nincs is" – így látja magyar tervezője a világ legjobb középületét

Figyeljük meg az alábbi példákat ebből a szempontból. Nem hiszem, hogy ha Füst Milán egy-egy verssorát és A feleségem történetének egy-egy mondatát egymás mellé tesszük, lényeges nyelvi és zenei különbséget találunk. Mentem hát a fenébe. De azt sem, hogy szabadvers, ahogy azt sem, hogy próza vagy akár beszélt nyelv.

“Már régóta vágytunk egy karcosabb anyagra” – Interjú Mózes Andrással

A határ mindenesetre legkevésbé a verssorok és a próza-mondatok közt van. Anélkül, hogy belefolynánk a ritmikus prózai kutatásokba, érdemes e kérdés kutatóitól néhány alapvető megjegyzést felidézni.

hyperopia életkor szerint

Mindenekelőtt azt, hogy a ritmikus fordulatoknak különösen záró kadenciaszerű helyzetben van jelentőségük. Arról erősen megoszlanak a vélemények, mennyire helyes, ha a próza ritmikus — a legtöbben úgy érzik, ez hiba : a próza legyen csak próza, mely nem azonos a beszélt nyelvvelde a vers nyelvével sem. A feleségem történetének ritmikussága leggyakrabban éppen záróhelyzetekben szembeötlő. A Kunszery Gyula által idézett helyek — ahol egész mondatra, sőt több mondaton keresztül is érvényes lenne a ritmikusság — ritkák.

Találomra idéztem néhány példát. Ezekből jól látható: leggyakoribb a mondatzáró adoniszi kólón, illetve ennek egy szótaggal rövidebb változata melyet csak azért nem szívesen neveznék choriambusnak, mert a hangsúly szinte sosem esik az utolsó előtti szótagra.

Egy másik nyelvi tényező, amely ritmikusságot kelt, a mondathasadás. A sokak által megfigyelt jelenség — hogy Füst mondatai gyakran kezdődnek kötőszóval — részben e jelenségnek köszönhető. A mondathasadásokat legalaposabban Péter Mihály írta le. A mondathasadás okai közt egyrészt az adnektív emfázist említi vagyis valamely fontos dolog utólagos hozzátoldását.

A a legnegatívabb vízió utáni szótag többlethangsúlyt kap. A másik ok a szövegszemantikai funkció erősítése — vagyis a tartalmi szövegkohézió hangsúlyozása. Ennek köszönhető a kötőszavas mondatkezdés. Füstnél mindkettő az okok közt szerepel. Az indulatmenet fenntartását szolgálja a mondatvégi többlethangsúly ld.

Még erősebb ez a hangsúly, ha nem is külön tagmondatként, hanem új a legnegatívabb vízió áll, ami fontos. Ezáltal a szöveg belső monológszerűsége fokozódik. Mivel A feleségem történetében a belső monológ fontos elbeszélési mód, Füst gyakran él a mondathasadás nyelvi eszközével.

Ehhez a jelenséghez hasonlít az inverzió, amikor a mondat a mellékmondattal kezdődik s a főmondattal zárul. Nyilvanvaló, hogy sokkal erősebben kitartja az indulatot ez a forma.

A legnegatívabb vízió a regény első tagmondata egyben témamegjelölés propozíció is. Kissé olyan, mint a visszakérdezés a legnegatívabb vízió példák erre: 1.

Jellemző az is a műre, hogy feltűnően ritmikus, nyelvileg erősen tagolt részek között lazább részek találhatók. Általában az érzelmileg telítettebb részek ritmikusabbak, ideértve a leírásokat.

  1. Myopia speciális gyakorlatok
  2. Áfonya szemgyógyszer

Vagyis — Halász Előd fogalmazása szerint — a dokumentált részek vagyis azok a helyek, melyekben az elbeszélő nem pusztán leírja a cselekményt, hanem — mintegy megállítva az időt — párbeszéddel, levéllel, leírással dokumentálja lesznek Füstnél zeneileg is megszerkesztettebbek.

S mivel A feleségem történetében nagyon kevés a nem dokumentált részleta mű nagy részében találhatunk metrikus mondatokat vagy mondatvégeket. Ha mindezek alapján a regény szerkezetét akarjuk megvizsgálni, kétféle út áll előttünk.

A Télikertben idén debütált Bernd Rózáról és a Trainspottingról, negatív karakterekről és színészi kihívásokról beszélgettünk Mózes Andrással. Most először dolgoztatok együtt?

Az előbbi egzaktabb: verstanilag végig kell vizsgálnunk a regény teljes szövegét, az összes mondathasadást, inverziót. Ezután a kapott eredményt értelmezzük. Ha egy két oldalas vers hasonló elemzése mintegy oldal, a közel oldalas regényé közel oldal volna.

rövidlátás izomlazítás

A dolog képtelensége és értelmetlensége nyilvánvaló. A másik út nem egzakt. A legnegatívabb vízió elemző benyomására, intuiciójára, fülére hagyatkozik, és a hozzáférhető szövegkiadásra.

Tehát nyilvánvalóan nem érdemes végigskandálni a regényt. Viszont érdemes megvizsgálni a mondathasadásokban gazdag, nyilvánvaló inverziókat tartalmazó részleteket, kiegészítve elemzésünket néhány olyan jelenséggel, amelyeket ismétlődő voltuk miatt előzetesen struktúrateremtőnek érzünk. Dolgozatom következő fejezeteiben ezekkel foglalkozom. Dallammotívum Az előbbiektől olykor igen nehezen elválasztható az úgynevezett dallammotívumok kategóriája.

Ide olyan hangzás- vagy tartalombeli ismétlődéseket sorolok, amelyek szó-motívumok, nem is ritmikai tehát tisztán zenei ismétlődések, hanem a kettő között. Általában többszavas visszatérő szerkezetek ezek, afféle modulok, mint az eposzok visszatérő sorai pl. Más esetekben egy-egy szó, kiszólás nem motivikus ismétlése tartozik ide. Nézzünk néhány példát Füst Milántól. Majd elintézzük ezt is, nyugodt lehet, az összes ügyeinket.

Я понимал, что если он продаст свой алгоритм японской компании, производящей программное обеспечение, мы погибли, поэтому мне нужно было придумать, как его остановить.

Semmi a világon. Csak kicsit különösnek találom az életet — jegyezte meg szinte dallamosan. Egy életműelemzés kapcsán feltétlenül foglalkozni kell velük — ennek a dolgozatnak az ilyen vizsgálat nem tárgya. Mivel azonban nagyon hozzátartoznak Füst Milán stílusához, nyelvezetéhez, érdemes rájuk odafigyelni.

Мгновение спустя, словно в дешевом фильме ужасов, свет в ванной начал медленно гаснуть. Затем ярко вспыхнул и выключился .

Rónay Kosztolányi Angyalosi Németh ebből azt a tanulságot vonta le, hogy Füst Milán nem tud prózát írni. Elek Artúr is észreveszi a próza jambikusságát. Bori Füst Wellek-Warren A legnegatívabb kritikát mindezidáig Kádár Erzsébet Havas Géza Fenyő Miksa